Bárány

„Egy napot se mosoly nélkül!”
/Pelle Holm/

2018 őszén hivatalosan és visszavonhatatlanul is nagycsoportosok lettünk. Bár, mindannyian nem készülünk még az iskolába, azért valamennyiünket büszkeséggel tölt el, hogy mi vagyunk a nagyok (majdnem a legnagyobbak). Rengeteget nőttünk (erősödtünk, okosodtunk, ügyesedtünk) a nyáron és a fogtündér is gyakori vendég nálunk. Szinte mindent egyedül csinálunk… szinte…

A tanévet 19-en folytatjuk. A fiúk és lányok aránya cseppet sem kiegyenlített (6 lány, 13 fiú), de mi ezt nem bánjuk. Így izgalmasabb, változatosabb, vidámabb a játék. Ami számunkra a legfontosabb! - képzeletünk szabadon szárnyalhat és ennek a végtelenségnek semmi nem szabhat határt (a megvalósításnak már annál inkább és nem csak az óvoda kapuja). De emiatt sem szomorkodunk, hiszen így tanulunk meg figyelni egymásra, a környezetünkre, a világra; alkalmazkodni, együttműködni, majd közösen valami nagyot alkotni. Bár a napirendünk szoros (pörgős), azért minden nap jut idő a szabad játékra, mesélésre, beszélgetésre, ölelésre, lecsendesedésre (kinek-kinek igénye, kedve, hangulata szerint).
Ebben az évben is sokat sportolunk, hogy erősebbek, gyorsabbak, kitartóbbak legyünk, hogy végre mi nyerjük meg a célba dobást, célba rúgást és egy lábon teljesítsük az ugróiskolát. A lehető legtöbb időt kinn töltjük a szabadban: homokozunk, rollerezünk, falra mászunk, fogócskázunk. A tágas, világos; játékokkal, eszközökkel teli csoportszobánkban pedig, egyre többet és szebbet rajzolunk, festünk, gyurmázunk, fűzünk, vágunk - egyszóval, mindent bevetünk, hogy a kezünket (is) ügyesítsük. Szívesen társasjátékozunk és a szerepjátékaink is egyre fantáziadúsabbak. Egy-egy tevékenység alkalmával már sokkal jobban és hosszabban tudunk figyelni, de nem tehetünk róla, hogy mindenről eszünkbe jut valami: élmény, emlék, amit azonnal ki is kell mondani.

Néha „bántjuk” egymást (soha nem szánt - szándékkal), de már nem feledkezünk meg a bocsánatkérésről… és még mindig a játékban legtöbben főnökök akarunk lenni; szépen, lassan rájövünk, hogy együtt játszani sokkal jobb, még úgy is, hogy nem mindig a mi ötletünk valósul meg.

 

Richterné Kiss Judit és Kiss Janka, óvodapedagógusok
Vámosné Flámis Mariann, dajka

barany

Bárány